A lakások amortizációját (értékvesztését, elhasználódását) sem pótolják az újlakás-építések. Csak a görögök állnak rosszabbul az EU-n belül.
A válság során Magyarországon lényegében leálltak az újlakás-fejlesztések. Ebből adódóan nemzetközi - uniós - összevetésben nagyon rosszul állunk. A lakásépítésekre fordított összeg GDP-arányosan alig több mint 1 százalék volt 2014-ben, aminél csak a csődközeli helyzettől nehezen távolódó görögök értek el rosszabb eredményt.
Az uniós lista élén Németország áll 6 százalékos eredménnyel, de a régiós országok is bőven megelőzik Magyarországot. Csehország 3 százalék feletti eredményt ért el, de a lengyelek és a szlovákok is 2 százalék feletti mutatóval rendelkeztek.
A magyar eredmény gyengeségét jól mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank a decemberben kiadott inflációs jelentése szerint a lakásépítésekre fordított "összeg nagysága nem elegendő a meglévő lakásállomány amortizációjának pótlására sem". Ebből a kiábrándító helyzetből indul a magyar újlakás-piac, amely az kormányzati programok, a kereslet várható emelkedése miatt felpöröghet. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra. A jegybank szerint a lakásépítések várt élénkülése becslésük szerint 0,2–0,4 százalékkal emelheti a GDP szintjét. A hatás pontos nagyságát a lakások száma mellett azok mérete is jelentősen befolyásolja. A múlt év első kielnc hónapjában ugyanis a Budapesten épített új lakások átlagos alapterülete 82 négyzetméter volt, ezzel szemben a vidéken átadottaké viszont 109 négyzetmétert tett ki.
A Lakásgurut a Facebook-oldalán is lehet szeretni.
